Hírek

Mozaik Országos Színházi Találkozó

JEGYVÁSÁRLÁS

Időpont: 2022. május 25-28.
Helyszín: Kápolnásnyék – Halász Gedeon Eseményközpont

További információ és jegyrendelés:
Vörösmarty Színház Szervezési és jegyiroda, Székesfehérvár, Fő utca 8.
Telefon: 22/ 503 503
Nyitva: hétfőtől – péntekig 10.00 – 18.00
Csoportos jegyrendelés: Csidei Petra +36 70 66 99 400 és Kiliti Adrienn +36 70 66 99 700

Az előadásokról bővebben ITT olvashat.

A Mozaik Országos Színházi Találkozót azzal a hagyományteremtő szándékkal indítja útjára a Mozaik Művészegyesület és az Aktor produkció, hogy megkísérelje betölteni azt az űrt, amit a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) megszűnése jelent a színházi szférának. Az idén négy napos színházi esemény helyszíne a festői szépségű Velencei-tó mellett található Kápolnásnyék. A szervezők (Szűcs Gábor, Poszt korábbi fesztiváligazgató és Gáspár András, Poszt korábbi programvezető) tervei között szerepel, hogy a jövőben újabb és újabb helyszíneket vonjanak be a bővülő programsorozatba.  A fellépő társulatok között olyan, a színházi törvény által „minősítéssel nem rendelkező” színházakként aposztrofált vidékibudapesti és határon túli alkotóműhelyek szerepelnek, mint a Maladype Színház, a Káva, a 6Szín Teátrum, a Veres 1 Színház, a szegedi Pinceszínház (az aradi Kamaraszínházzal koprodukcióban), a Gózon Gyula Kamaraszínház, a Dollár Papa Gyermekei, Gólem Színház, az Aktor, az Orlai Produkció és a K2 Színház. A színházszeretők a színházi műfajok széles skálájáról válogathatnak, hiszen szerepel a programban résztvevői-, alternatív- és koncertszínház, valamint tragédia, vígjáték, musical és gyerekszínház is. A kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpont nagyszínpadán és alternatív színházi helyszínein, valamint a szabadtéri színpadon többek között olyan neves művészekkel találkozhat (a teljesség igénye nélkül) a közönség, mint Egri Márta, Földes Eszter, Gryllus Dorka, Benedek Miklós, Gálvölgyi János, Jászberényi Gábor, Kálid Artúr, Ördög Tamás, Rába Roland, Simon Kornél és Vecsey H. Miklós. Színházi kultúránk színes és sokféle színházi világ mozaik darabkáinak találkozása: ezt a sokszínűséget hivatott bemutatni a Mozaik Országos Színházi Találkozó!

JEGYVÁSÁRLÁS

Ludas Matyi Jr. – jegyek már kaphatók!

JEGYVÁSÁRLÁS

Kszel Attila – Szücs Péter Pál: Ludas Matyi Jr.
Ez az előadás Ludas Matyi legendájáról szól. Egy másik – ám rendkívül hasonló – mese, mint amit Fazekas Mihály írt. Az ő meséje kétszáz éve született, és kábé akkoriban is játszódik. Ez egy másik kor – a 2022-es év, vagyis napjainkban – , így a karakterek is némiképp megváltoztak. A mi Ludas Matyinknak esze ágában sincs hőssé válni, legszívesebben mentené az irháját, retteg az újabb veréstől. Összeszedi magát, és nekilát, hogy befejezze szépapja történetét.

Következő előadás 2022. május 15. 15:00-kor Budapesten, a TEMI Fehérvári úti Művelődési Házában (1119 Budapest, Fehérvári út 47.)  Az előadást 6 éves kortól ajánljuk!

JEGYVÁSÁRLÁS

Táncos CASTING

Az Aktor Produkció Kft. táncosokat keres Ludas Matyi Jr. című bemutatójához.

Próbaidőszak: 2022.03.21-2022.04.22-ig
Premier: 2022.04.23
A próbafolyamat és a bemutató is Budapesten lesz.
Koreográfus: Vári Bertalan

FONTOS: A jelentkezőnek a próbaidőszak során és a premier napján ne legyen egyéb egyeztethetetlen elfoglaltsága!

Casting időpontja és helye: 2022.03.17  14:00-15:00       
                            1119 Budapest, Fehérvári út 47.

Jelentkezni fényképes önéletrajzzal lehet az alábbi e-mail címen:  produkcio@aktor.hu
Ha van esetleg táncos videó anyagod magadról, kérjük, azt is küldd el!

Jelentkezési határidő: 2022.03.16. 20:00 óra

Novemberben Illatszertár előadás Dunaújvárosban

JEGYVÁSÁRLÁS

2021 októberében mutattuk be László Miklós: Illatszertár című, bűbájosan komikus szerelmi történetét. A darab 1937-ben debütált Magyarországon, és szerző aztán vitte magával Amerikába is, ahova 1938-ban távozott. Az Illatszertárt kint többször is megfilmesítették, 1963-ban musical is készült belőle. A dunaújvárosi előadás főszerepében Csankó Zoltánt láthatják. További szerepekben…
Következő előadások: 2021. november 13, november 14. és december 30.

JELENET AZ ILLATSZERTÁR CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (Fotó: Végh Zoltán – Dunaújváros Online)

JEGYVÁSÁRLÁS

Köszönjük nektek, veletek vagyunk

A Kaposvári Csiky Gergely Színház kezdeményezéséhez csatlakozva a színházi tapsot, amit esténként nélkülöznünk kell, szimbolikusan felajánljuk a Covid-vírus ellen harcolók tiszteletére. Kérjük követőinket, hogy 2021. március 27-én a Színházi világnap alkalmából, az esti előadások kezdetekor, 19 órakor nyissanak ablakot vagy álljanak ki erkélyikre és tapsolják meg az egészségügyben dolgozókat, orvosokat, ápolókat, mentősöket, rendőröket, katonákat, bolti eladókat, önkénteseket és azokat, akik napi szinten azért tesznek, hogy megszüntessék a járványt és megőrizzék egészségünket.
Az elmúlt egy évben a színházak, előadó-művészek a háttérben rengeteget tettek azért, hogy üzeneteik és művészetük segítő kezet nyújtson a hétköznapi embereknek. Most, ha benne vagytok tegyük meg ezt a kedves gesztust azoknak, akik értünk tesznek nap mint nap, legyenek most a hősök a főszereplők, bízva abban, hogy üzeneteink kicsit könnyítenek mindennapjaikon.

A nevetés gyógyír – Online premier

JEGYVÁSÁRLÁS

2020 a kompromisszumok éve volt. Az élet minden területén meg kellett békélnünk egy kényszerhelyzettel és kifejlesztenünk kényszermegoldásokat. Így tettek a teátrumok is, amikor az élő játékok meghiúsulása után átálltak a közvetítésekre, ezáltal a művészek is áldozhattak a mesterségüknek, és a színházkedvelőknek sem kellett nélkülözniük kedvenc társulataikat. A streamelésből kivette részét a Győri Nemzeti Színház is, amely december végén – pár nappal és 171 évvel az ősbemutató után – online mutatta be Szigligeti Ede legismertebb vígjátékát, a Liliomfit, a Jászai Mari-díjas színművész és rendező, Szűcs Gábor rendezésében.

Ezekben a gondterhelt időkben nem is eshetett volna jobb darabra a választás, hiszen a Liliomfi nem csupán temérdek mosolyra fakasztó pillanatot és mókás karaktert tartogat az elgyötört néző számára, de a szórakoztatást a maximumra tekerve többszörösen is kimeríti a színház a színházban fogalmát – ahogyan arra Szűcs Gábor a Deszkavízió werkfilmjében rávilágított. A rendező a nekünk adott interjújában azt is elmesélte, hogy milyen a darabhoz fűződő kapcsolata, és mi az ő interpretációjának különlegessége: „Nagyon szeretem a Lililiomfit. Meghatározó élmény számomra Makk Károly 1954-es filmje – melyet nem mellesleg a Magyar Művészeti Akadémia tagjai néhány éve az 53 legjobb magyar film közé választottak -, mert minden tekintetben megérinti az ember lelkét.”

JELENET A LILIOMFI CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)

És hogy mi vezetett idáig? „Amikor azon gondolkodtam, hogy szívesen színpadra állítanám, elkezdtem olvasni azokat a „szövegvariációkat”, melyek eddig a darabbal kapcsolatban napvilágot láttak, és akkor még jobban beleszerettem. Rájöttem, hogy a film korántsem ugyanaz, mint az 1894-ben bemutatott színdarab. Szigligeti Ede komédiájának ugyanis teljesen más a dramaturgiája. Sok olyan cselekmény, mondatfüzér, vagy akár szó van benne, melyeket mi, a 21. században másként értelmezünk, ráadásul ott van még a sok szövegvariáns is. Az én rendezésem szövegkönyve az ezen szövegekből Kovács-Cohner Róbert és az általam összeállított változat. Nagyra becsülöm Mészöly Dezső dramaturgi és szerzői tehetségét is, aki írt egy szövegkönyvet, amit a filmváltozatra jelentősen átalakított. Én ebből használok sok elemet az előadásomhoz. Úgy érzem, igazán közérthető egyvelegét alkottuk meg azon szövegverzióknak, amik az elmúlt 171 év során a Liliomfiból születtek.”

Az így előadott történetben minden megvan ahhoz, ami egy nagyszerű komédia ismérve, emellett egyszerre léleksimogató és tanulságos is. Adott egy vándorszínész társulat, egy professzor (Csankó Zoltán), a nevelt lánya (Dunai Csenge) és a lány nevelőnője (Agócs Judit). Szilvai professzor terve az, hogy az unokaöccséhez adja feleségül Mariskát, ám a fiú a professzor tudta nélkül vándorszínésznek áll Liliomfi (Bródy Norbert) néven, és egy előadás alkalmával beleszeret a lányba, aki viszonozza az érzéseit. Itt kezdődnek a bonyodalmak, hiszen a fiataloknak fogalmuk sincs, hogy egymásnak szánják őket, és a professzor sem tudja, hogy attól félti Mariskát, akihez feleségül szeretné adni, ráadásul a hű barát, Szellemfi (Fejszés Attila) segít megtéveszteni Szilvait azzal, hogy Liliomfinak adja ki magát. „Végül persze happy enddel zárul a történet, annak ellenére, hogy a professzor a fiatalok házasságát ahhoz köti, hogy a fiú hagyjon fel a színészettel, ám a szerelmesek a szabad életet, a vándorszínészetet választják a várható örökség és a jólét helyett. Szerintem ebben a feszült időszakban, amit most élünk, különösen örömteli átélni azokat a pillanatokat, amikor az embernek van bátorsága a szíve szerint cselekednie.” – teszi hozzá a rendező.

JELENET A LILIOMFI CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)

A Győri Nemzeti Színház vígjátéka tehát teret enged a helyzet- és karakterkomikumok tömkelegének, amik fele ennyire sem lennének hatásosak, ha nem olyan kiváló művészek alakítanák az egyes szereplőket, akiknek a vérében van a komédia. Közöttük köszönthetjük a Jászai Mari-díjas Csankó Zoltánt is, aki közel harminc évvel ezelőtt, főiskolásként eljátszotta már ugyanezt a szerepet. A szinkronmunkáiban hol vicces, hol drámai figurákat megszólaltató színész örömmel merül el bármilyen típusú karakterben, de az egyik mégis közelebb áll a szívéhez, amit egy szívmelengető győri anekdotával támasztott alá a Deszkavízió interjújában„Komikus szereplőt alakítani mindig hálás feladat, persze a drámaiakat is nagyon szeretem, csak ott nehezebb megítélni menet közben, hogy jó úton vagyok-e. Egy drámában nem tudhatod, hogy a közönség alszik vagy figyel, egy vígjátéknál viszont a nevetésből és a tapsból azonnal le tudod szűrni a véleményeket. Ehhez is fűződik egy nagyon kellemes emlékem: Győrben játszottuk a Vízkeresztet, Valló Péter rendezésében. Én Malvoliót alakítottam, akinek van egy nagyon híres monológja – a levél-monológ. Az egyik előadáson ötször kaptam nyílt színi tapsot: egyszer a színre lépéskor, egyszer, amikor lementem, és még hármat a monológ alatt. Ilyen sem addig, sem azután nem fordult elő velem, azonnal fel is hívtam Vallót, és elújságoltam neki.”

A továbbra is fennálló járványhelyzet miatt sajnos a közönség reakcióit csupán a közösségi oldalakon és a színháznak eljuttatott véleményeken keresztül tapasztalhatja meg a győri teátrum társulata, ugyanakkor nézőként megvan az a lehetőségünk, hogy otthonról, biztonságban és kényelemben kacagjunk egy jót a Liliomfi momentumain, és érezzünk beteljesülést a befejezést látva. Elvégre egy ilyen, a hangulatunkra rátelepedő időszakban – és általánosságban is – mi lehetne jobb orvosság a lélek számára, mint a színház szeretetének és a túláradó érzelmeknek az ünneplése?

JELENET A LILIOMFI CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)

Szabó Dániel
Forrás: Deszkavízió

JEGYVÁSÁRLÁS

Sikerrel zárta az országos turnét a Mézga család

28 előadás után sikerrel zárta turnéját az Aktor Produkció és a Táncművészetért Alapítvány koprodukciójában készült Mézga család.

Eredeti cikk:

Mézga Géza zenés vígjáték Győr, Budapest, Debrecen, Keszthely, Veszprém, Győr, Szekszárd, Eger, Szombathely, Szekszárd, Békéscsaba, Dunaújváros, Gödöllő, Miskolc színpadain Magyar Attila, Bodrogi Attila, Balázs Andrea, Kokas Piroska, Andrádi Zsanett, Szacsvay László, Maszlay István, Tűzkő Sándor, Náray Kovács Zsombo, Maszlag Bálin, Katona Klaudia, Deák Lőrincz Andrea, Mező Zoltán főszereplésével.

A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatkozó Mézga család c. rajzfilmsorozat azonnal az egész ország kedvence lett, történetén több generáció nőtt fel. Mézgáék a gyerekeken kívül a felnőtteket is lenyűgözték, a sorozatból több széria is készült, melyek rendre megdöntötték a nézettségi rekordokat. A felejthetetlen, örökzöld történet egy zenés vígjáték keretében kerül végre színpadra 2019 áprilisában, Szűcs Gábor rendező, Deák Lőrincz Andrea író és Mészáros László zeneszerző közreműködésével.

A Mézga Család c. zenés színpadi vígjátékban a Romhányi – Nepp –Ternovszky nevekkel fémjelzett eredeti mű alapján elevenednek meg a közkedvelt karakterek. Életre kel Géza, Paula, Kriszta, Aladár, Blöki és Maffia, természetesen a sorból Máris szomszéd sem maradhat ki, felbukkan a jövőből MZ/X, sőt a sosem látott, de annál gyakrabban emlegetett Hufnágel Pisti és Tivadar is megjelennek a színen. A Mézga Család c. zenés vígjátékban az alkotók aktualizálták az eredeti sztorit. A szenzációsnak ígérkező színpadi előadásból megtudhatjuk, hogy Géza hogyan dolgozza fel a kapuzárási pánikot, hogy Paula valóban félrelép-e, hogy Kriszta összejön-e újra a gót rockzenésszel, sőt Máris szomszéd sötét titkaira is fény derül. Mindeközben Aladár felfedezi az MZ/X-et és a kalamajka tetőfokán megalakul a családi maffia.

A Mézga Család kalandos történetének lenyűgöző kreativitása, sziporkázó ötleteinek végtelen tárháza, fantasztikus humora, felejthetetlen karaktereinek pontos, részletes kidolgozása garanciát jelentenek a színpadi változat sikerére is. A zenés vígjátékban felcsendül a rajzfilmsorozatból jól ismert eredeti főcímdal is.

Jegyárak és jegyvásárlás itt!

Az előadás főszerepeiben Magyar Attila, Bodrogi Attila, Balázs Andrea, Kokas Piroska, Andrádi Zsanett, Szacsvay László, Maszlay István, Tűzkő Sándor, Náray Kovács Zsombo, Maszlag Bálint, Katona Klaudia, Deák Lőrincz Andrea, Mező Zoltán lesznek láthatóak hármas szereposztásban.

PREMIER!!! – Olasz virtus Győrben

JEGYVÁSÁRLÁS

A vígjáték olyan, mint egy forró ital: van, hogy hihetetlenül jólesik belekortyolni és jó kedvvel elfogyasztani az utolsó cseppig, de olyan is előfordul, hogy egyszerűen nem nyeri el az ízlésünket és inkább mással oltanánk a – humor iránti – szomjunkat. Számos művész szorgoskodott a múltban és rendületlenül dolgozik napjainkban is azon, hogy a lehető legszélesebb körben sikerüljön kényeztetni a közönség érzékszerveit. Köztük van a 18. század egyik legjelentősebb olasz művésze, a komédia nagymesterének tartott Carlo Goldoni is. A polgári vígjáték megalkotója nem csupán arról tett tanúbizonyságot darabjaiban, hogy nyitott könyv számára a szenvedélyes, a harsány, a furfangos, a lusta vagy éppen a bölcs ember, de a műfajt is képes megtölteni spiritusszal. Legyen szó pletykákról, parázsvitákról, félreértésekről, temperamentumos helyzetekről, szórakoztató jellemkomikumokról vagy éppen szerelmi haddelhaddról, a hatása azonnali, garantált és hosszan tartó, akárcsak egy jó erős fekete kávé. Életművének egyik gyöngyszeme – amelyet alaposan megmerített az imént felsorolt jelzők kondérjában – a Chioggiai csetepaté, amit bemutatott már több hazai teátrum is az évtizedek során, ezúttal viszont a Győri Nemzeti Színház interpretációjában láthatjuk.

JELENET A CHIOGGIAI CSETEPATÉBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)

Persze Goldoni műve nem csupán a vérbő olasz habitus bemutatását, a tüzes érzelmek kibontakoztatását és a mediterrán életbe való betekintést űzi mesterfokon, hatalmas szívről és hihetetlen emberi bölcsességről tesz tanúbizonyságot, a feltétel nélküli szeretetről is mesél. Hogy miképpen? A fordulatokban bővelkedő történet szerint egy Velence melletti kis halászfaluban járunk, amelyet egyszerű halászcsaládok laknak: míg a férfiak hónapokig a tengert járják, addig asszonyaik, menyasszonyaik, lányaik és húgaik magukra maradnak, hogy a főtéren csipkeverés közben kapjanak össze verbálisan és nem ritkán fizikálisan is. A piszlicsáré okokból kirobbanó és pillanatok alatt elhatalmasodó kalamajka azonban nem áll meg a női nemnél, természetesen a hullámokat szárazföldre cserélő férfiak is belekeverednek. A szereplők nem csupán egymásnak, de a nézőknek sem hagynak egy szusszanásnyi időt sem a pörgő események, az egymást érő szócsaták és a szinte megállás nélkül röpködő poénok miatt. Vajon sikerül-e a Chioggiai csetepatéban elcsitítani a kedélyeket, megoldani a családok közti vitát és felgöngyölíteni a szerelmi perpatvar fonalait?

JELENET A CHIOGGIAI CSETEPATÉBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)

Ezt tavasztól a Győri Nemzeti Színházban a Jászai Mari-díjas Szűcs Gábor rendező elképzelésében deríthetik ki a nézők, aki a korábbi évadok során már több alkalommal (például a Bolha a fülbe, az Egerek és emberek vagy A muzsika hangja) bizonyította a helyi és ideutazó színházbarátoknak, hogy gyakorlott az emberi érzelmekben – legyen szó könnyedebb momentumokról vagy éppen drámai szituációkról -, ötleteit és az alapanyagokat pedig a korábbi darabjainak díszlet- és jelmeztervezői, Libor Katalin és Kárpáti Enikő vizualizálják. A darab karakterei egytől-egyig különleges személyiségek, akikhez kétségkívül illusztris szereplőgárda dukál. Míg a csetepatét elindító hölgyeket a szintén műsoron lévő Régimódi történetből is ismert Molnár Judit, Sík Frida, Kiss Tünde, Szina Kinga és A király beszédében látható Mihályi Orsi keltik életre, addig a férfiak a Szibériai csárdásban szórakoztatják jelenleg a nagyérdeműt, de némelyikük előfordul a Régimódi történetben is, így megvan az összhang. Ők Fejszés Attila, Jáger András, Kolnai Kovács Gergely, Nagy Balázs, Szikra József, Pörneczi Attila, a Jászai Mari-díjas Járai Máté(a Primadonnák Jack Gable-je) és a galibák elsimításán, a szerelmesek egymásra találásán dolgozó Molnár Erik (A király beszéde Davidje) formálják meg.

JELENET A CHIOGGIAI CSETEPATÉBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)

Chioggiai csetepaté premier előadása március 7-én, szombaton este lesz a Győri Nemzeti Színházban. Az érdeklődők számíthatnak rá, hogy ha lecsapnak a hónap előadásainak egyikére (van még elérhető szabad hely), akkor ahhoz hasonló élményben lesz részük, mintha egy jófajta forralt bort fogyasztanának el: megmelengeti és feltüzeli őket, alkalmanként megemeli kicsit a vérnyomást, jó kedvet biztosít, megfűszerezi a napot. A képzeletbeli pincér jegyek és bérletek formájában is előszeretettel ajánlja a bohóság elixírjét, a felszolgáláshoz pedig elég elfáradni a színház honlapjára vagy pénztárába. A szóban forgó vígjáték ugyanis az a fajta forró nedű, amelyet határozottan érdemes megkóstolni és hagyni, hogy bebizonyítsa: az életnek a nevetés a kvintesszenciája.

Kiemelt kép: Jelenet a Chioggiai csetepatéból (Fotó: Győri Nemzeti Színház)

Forrás: Deszkavízió

JEGYVÁSÁRLÁS