Oldalunk átalakítás alatt áll. Igyekszünk ezzel párhuzamosan is hírt adni az újdonságokról, de addig is, míg felfrissülve, megújulva visszatérünk, böngésszenek régi tartalmaink között – és várjuk Önöket szeretettel előadásainkon, rendezvényeinken!
Premier 2023.03.19-én vasárnap 15:00-kor a Veszprémi Petőfi Színházban!
Az egyik legnépszerűbb magyar televíziós rajzfilmsorozat karakterei most színpadra lépnek, hogy meghódítsanak kicsiket és nagyokat, a nosztalgiára vágyó korosztályt, és azokat a gyerekeket is, akik még nem ismerik igazán a zseniális kiskamasz, Aladár kalandjait. A Veszprémi Petőfi Színház és az Aktor Produkció koprodukciójában megvalósuló mesejáték rendezője Szűcs Gábor Jászai Mari-díjas rendező.
Támogatónk a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
Az előadásokról részletesen ITT olvashat.
További információ és jegyrendelés:
Vörösmarty Színház Szervezési és jegyiroda, Székesfehérvár, Fő utca 8.
Telefon: 22/ 503 503
Nyitva: hétfőtől – péntekig 10.00 – 18.00
Csoportos jegyrendelés: Csidei Petra +36 70 66 99 400 és Kiliti Adrienn +36 70 66 99 700
Időpont: 2022. május 25-28.
Helyszín: Kápolnásnyék – Halász Gedeon Eseményközpont
További információ és jegyrendelés:
Vörösmarty Színház Szervezési és jegyiroda, Székesfehérvár, Fő utca 8.
Telefon: 22/ 503 503
Nyitva: hétfőtől – péntekig 10.00 – 18.00
Csoportos jegyrendelés: Csidei Petra +36 70 66 99 400 és Kiliti Adrienn +36 70 66 99 700
Az előadásokról bővebben ITT olvashat.
A Mozaik Országos Színházi Találkozót azzal a hagyományteremtő szándékkal indítja útjára a Mozaik Művészegyesület és az Aktor produkció, hogy megkísérelje betölteni azt az űrt, amit a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) megszűnése jelent a színházi szférának. Az idén négy napos színházi esemény helyszíne a festői szépségű Velencei-tó mellett található Kápolnásnyék. A szervezők (Szűcs Gábor, Poszt korábbi fesztiváligazgató és Gáspár András, Poszt korábbi programvezető) tervei között szerepel, hogy a jövőben újabb és újabb helyszíneket vonjanak be a bővülő programsorozatba. A fellépő társulatok között olyan, a színházi törvény által „minősítéssel nem rendelkező” színházakként aposztrofált vidéki, budapesti és határon túli alkotóműhelyek szerepelnek, mint a Maladype Színház, a Káva, a 6Szín Teátrum, a Veres 1 Színház, a szegedi Pinceszínház (az aradi Kamaraszínházzal koprodukcióban), a Gózon Gyula Kamaraszínház, a Dollár Papa Gyermekei, a Gólem Színház, az Aktor, az Orlai Produkció és a K2 Színház. A színházszeretők a színházi műfajok széles skálájáról válogathatnak, hiszen szerepel a programban résztvevői-, alternatív- és koncertszínház, valamint tragédia, vígjáték, musical és gyerekszínház is. A kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpont nagyszínpadán és alternatív színházi helyszínein, valamint a szabadtéri színpadon többek között olyan neves művészekkel találkozhat (a teljesség igénye nélkül) a közönség, mint Egri Márta, Földes Eszter, Gryllus Dorka, Benedek Miklós, Gálvölgyi János, Jászberényi Gábor, Kálid Artúr, Ördög Tamás, Rába Roland, Simon Kornél és Vecsey H. Miklós. Színházi kultúránk színes és sokféle színházi világ mozaik darabkáinak találkozása: ezt a sokszínűséget hivatott bemutatni a Mozaik Országos Színházi Találkozó!
Kszel Attila – Szücs Péter Pál: Ludas Matyi Jr.
Ez az előadás Ludas Matyi legendájáról szól. Egy másik – ám rendkívül hasonló – mese, mint amit Fazekas Mihály írt. Az ő meséje kétszáz éve született, és kábé akkoriban is játszódik. Ez egy másik kor – a 2022-es év, vagyis napjainkban – , így a karakterek is némiképp megváltoztak. A mi Ludas Matyinknak esze ágában sincs hőssé válni, legszívesebben mentené az irháját, retteg az újabb veréstől. Összeszedi magát, és nekilát, hogy befejezze szépapja történetét.
Következő előadás 2022. május 15. 15:00-kor Budapesten, a TEMI Fehérvári úti Művelődési Házában (1119 Budapest, Fehérvári út 47.) Az előadást 6 éves kortól ajánljuk!
Az Aktor Produkció Kft. táncosokat keres Ludas Matyi Jr. című bemutatójához. Próbaidőszak: 2022.03.21-2022.04.22-ig Premier: 2022.04.23 A próbafolyamat és a bemutató is Budapesten lesz. Koreográfus: Vári Bertalan FONTOS: A jelentkezőnek a próbaidőszak során és a premier napján ne legyen egyéb egyeztethetetlen elfoglaltsága! Casting időpontja és helye: 2022.03.17 14:00-15:00 1119 Budapest, Fehérvári út 47. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal lehet az alábbi e-mail címen: produkcio@aktor.hu Ha van esetleg táncos videó anyagod magadról, kérjük, azt is küldd el! Jelentkezési határidő: 2022.03.16. 20:00 óra
2021 októberében mutattuk be László Miklós: Illatszertár című, bűbájosan komikus szerelmi történetét. A darab 1937-ben debütált Magyarországon, és szerző aztán vitte magával Amerikába is, ahova 1938-ban távozott. Az Illatszertárt kint többször is megfilmesítették, 1963-ban musical is készült belőle. A dunaújvárosi előadás főszerepében Csankó Zoltánt láthatják. További szerepekben…
Következő előadások: 2021. november 13, november 14. és december 30.
JELENET AZ ILLATSZERTÁR CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (Fotó: Végh Zoltán – Dunaújváros Online)
2020 a kompromisszumok éve volt. Az élet minden területén meg kellett békélnünk egy kényszerhelyzettel és kifejlesztenünk kényszermegoldásokat. Így tettek a teátrumok is, amikor az élő játékok meghiúsulása után átálltak a közvetítésekre, ezáltal a művészek is áldozhattak a mesterségüknek, és a színházkedvelőknek sem kellett nélkülözniük kedvenc társulataikat. A streamelésből kivette részét a Győri Nemzeti Színház is, amely december végén – pár nappal és 171 évvel az ősbemutató után – online mutatta be Szigligeti Ede legismertebb vígjátékát, a Liliomfit, a Jászai Mari-díjas színművész és rendező, Szűcs Gábor rendezésében.
Ezekben a gondterhelt időkben nem is eshetett volna jobb darabra a választás, hiszen a Liliomfi nem csupán temérdek mosolyra fakasztó pillanatot és mókás karaktert tartogat az elgyötört néző számára, de a szórakoztatást a maximumra tekerve többszörösen is kimeríti a színház a színházban fogalmát – ahogyan arra Szűcs Gábor a Deszkavízió werkfilmjében rávilágított. A rendező a nekünk adott interjújában azt is elmesélte, hogy milyen a darabhoz fűződő kapcsolata, és mi az ő interpretációjának különlegessége: „Nagyon szeretem a Lililiomfit. Meghatározó élmény számomra Makk Károly 1954-es filmje – melyet nem mellesleg a Magyar Művészeti Akadémia tagjai néhány éve az 53 legjobb magyar film közé választottak -, mert minden tekintetben megérinti az ember lelkét.”
JELENET A LILIOMFI CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)
És hogy mi vezetett idáig? „Amikor azon gondolkodtam, hogy szívesen színpadra állítanám, elkezdtem olvasni azokat a „szövegvariációkat”, melyek eddig a darabbal kapcsolatban napvilágot láttak, és akkor még jobban beleszerettem. Rájöttem, hogy a film korántsem ugyanaz, mint az 1894-ben bemutatott színdarab. Szigligeti Ede komédiájának ugyanis teljesen más a dramaturgiája. Sok olyan cselekmény, mondatfüzér, vagy akár szó van benne, melyeket mi, a 21. században másként értelmezünk, ráadásul ott van még a sok szövegvariáns is. Az én rendezésem szövegkönyve az ezen szövegekből Kovács-Cohner Róbert és az általam összeállított változat. Nagyra becsülöm Mészöly Dezső dramaturgi és szerzői tehetségét is, aki írt egy szövegkönyvet, amit a filmváltozatra jelentősen átalakított. Én ebből használok sok elemet az előadásomhoz. Úgy érzem, igazán közérthető egyvelegét alkottuk meg azon szövegverzióknak, amik az elmúlt 171 év során a Liliomfiból születtek.”
Az így előadott történetben minden megvan ahhoz, ami egy nagyszerű komédia ismérve, emellett egyszerre léleksimogató és tanulságos is. Adott egy vándorszínész társulat, egy professzor (Csankó Zoltán), a nevelt lánya (Dunai Csenge) és a lány nevelőnője (Agócs Judit). Szilvai professzor terve az, hogy az unokaöccséhez adja feleségül Mariskát, ám a fiú a professzor tudta nélkül vándorszínésznek áll Liliomfi (Bródy Norbert) néven, és egy előadás alkalmával beleszeret a lányba, aki viszonozza az érzéseit. Itt kezdődnek a bonyodalmak, hiszen a fiataloknak fogalmuk sincs, hogy egymásnak szánják őket, és a professzor sem tudja, hogy attól félti Mariskát, akihez feleségül szeretné adni, ráadásul a hű barát, Szellemfi (Fejszés Attila) segít megtéveszteni Szilvait azzal, hogy Liliomfinak adja ki magát. „Végül persze happy enddel zárul a történet, annak ellenére, hogy a professzor a fiatalok házasságát ahhoz köti, hogy a fiú hagyjon fel a színészettel, ám a szerelmesek a szabad életet, a vándorszínészetet választják a várható örökség és a jólét helyett. Szerintem ebben a feszült időszakban, amit most élünk, különösen örömteli átélni azokat a pillanatokat, amikor az embernek van bátorsága a szíve szerint cselekednie.” – teszi hozzá a rendező.
JELENET A LILIOMFI CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)
A Győri Nemzeti Színház vígjátéka tehát teret enged a helyzet- és karakterkomikumok tömkelegének, amik fele ennyire sem lennének hatásosak, ha nem olyan kiváló művészek alakítanák az egyes szereplőket, akiknek a vérében van a komédia. Közöttük köszönthetjük a Jászai Mari-díjas Csankó Zoltánt is, aki közel harminc évvel ezelőtt, főiskolásként eljátszotta már ugyanezt a szerepet. A szinkronmunkáiban hol vicces, hol drámai figurákat megszólaltató színész örömmel merül el bármilyen típusú karakterben, de az egyik mégis közelebb áll a szívéhez, amit egy szívmelengető győri anekdotával támasztott alá a Deszkavízió interjújában: „Komikus szereplőt alakítani mindig hálás feladat, persze a drámaiakat is nagyon szeretem, csak ott nehezebb megítélni menet közben, hogy jó úton vagyok-e. Egy drámában nem tudhatod, hogy a közönség alszik vagy figyel, egy vígjátéknál viszont a nevetésből és a tapsból azonnal le tudod szűrni a véleményeket. Ehhez is fűződik egy nagyon kellemes emlékem: Győrben játszottuk a Vízkeresztet, Valló Péter rendezésében. Én Malvoliót alakítottam, akinek van egy nagyon híres monológja – a levél-monológ. Az egyik előadáson ötször kaptam nyílt színi tapsot: egyszer a színre lépéskor, egyszer, amikor lementem, és még hármat a monológ alatt. Ilyen sem addig, sem azután nem fordult elő velem, azonnal fel is hívtam Vallót, és elújságoltam neki.”
A továbbra is fennálló járványhelyzet miatt sajnos a közönség reakcióit csupán a közösségi oldalakon és a színháznak eljuttatott véleményeken keresztül tapasztalhatja meg a győri teátrum társulata, ugyanakkor nézőként megvan az a lehetőségünk, hogy otthonról, biztonságban és kényelemben kacagjunk egy jót a Liliomfi momentumain, és érezzünk beteljesülést a befejezést látva. Elvégre egy ilyen, a hangulatunkra rátelepedő időszakban – és általánosságban is – mi lehetne jobb orvosság a lélek számára, mint a színház szeretetének és a túláradó érzelmeknek az ünneplése?
JELENET A LILIOMFI CÍMŰ ELŐADÁSBÓL (FOTÓ: GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ)
Szabó Dániel
Forrás: Deszkavízió